Tevékenységünkről

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság megalakulása

A temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben az Orbán Viktor vezette magyar kormány felhatalmazást kapott a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) szervezetére, tagjaira, feladataira, valamint működésére vonatkozó szabályok megállapítására. 

Ezen felhatalmazás alapján született meg a 146/1999. Kormányrendelet, amely rendelkezett a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezetéről és feladatairól. Eszerint a Bizottság 11 tagból áll, dönt a nemzeti sírkertbe tartozó temetkezési helyekről, valamint javaslatot tesz a kultúráért felelős miniszter útján a kormánynak a nemzeti gyász kifejezésének módjára és formájára.

A Bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokra négytagú titkárság jött létre.

A Bizottság alakuló ülését 2000. január 6-án tartották. Az esemény sajtónyilvános részén Jankovich Bésán Dénes, a Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője tartott köszöntőt, majd Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője mondott ünnepi nyitóbeszédet. Az NKB tagjai a megalakuláskor Baloghné Dr. Ormos Ilona tájépítész, Bende Csaba, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal osztályvezetője, dr. Boross Péter jogász, egykori miniszterelnök, Dr. Gedai István régész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Jókai Anna írónő, Katona Tamás történész, országgyűlési képviselő, Ladányi Jenő, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója, Regéczy-Nagy László nyugállományú tábornok, Dr. Szakály Sándor történész, Dr. Weszelovszky Zoltán mérnök-tanár, országgyűlési képviselő és Dr. Zlinszky János jogász professzor, egykori alkotmánybíró voltak, első titkára pedig Szabó László lett. A Bizottság elnöknek Jókai Annát, elnökhelyettesnek pedig Dr. Gedai Istvánt és Ladányi Jenőt választotta meg. 2001 és 2013 között a Bizottság titkára (majd főtitkára) Radnainé Dr. Fogarasi Katalin volt, majd 2013-tól a titkári feladatokat a bizottság titkárságából létrehozott Nemzeti Örökség Intézete főigazgatójaként látta el munkatársaival. 

Jókai Anna elnöksége

Az NKB működését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma biztosította, a Kulturális Örökség Igazgatósága szervezetébe beillesztve.     

A 2000. év folyamán a Bizottság fontos feladata a Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása volt, amelyre belső munkacsoport is létesült.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény elfogadása révén az NKB a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belüli önálló szervezeti egységként működött. 

A Bizottság munkájának legelső látványos eredménye 2001 őszén – a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint a Magyar Televízió Aranyfüst Szerkesztőséggel együttműködve – valósult meg a Hősök Temetője Emlékpark létrehozásával a Rákoskeresztúri Új köztemetőben. Az emlékhely a sírkertben eltemetett sokezer magyar hősi halott emlékét őrzi, kiknek sírjait a szocializmus idejében felszámolták. A Hősök Temetője Emlékparkot Mádl Ferenc köztársasági elnök avatta fel 2001. november 5-én.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság egy másik fontos szimbolikus kezdeményezése szintén a 2001-es évhez köthető: ekkor állíttatta fel Bethlen István miniszterelnök jelképes síremlékét a Fiumei úti sírkert 12/2-es parcellájában, amelyet november 10-én Orbán Viktor miniszterelnök avatott fel. 

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Külügyminisztérium Állami Protokoll együttműködése révén temették újra 2001. december 13-án Barankovics István kereszténydemokrata politikus hamvait a Fiumei úti sírkertben.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság már működésének korai éveiben részt vett törvények alkotásában és rendeletek elfogadtatásában is. A magyar hősök emlékének ápolásáról és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szól a 2001. évi LXIII. törvény. A nemzeti gyász részletes leírása a 237/2001. számú kormányrendeletben található, amely egyúttal október 6-át nemzeti gyásznappá nyilvánítja. Egy bő évtizeddel később szintén a Bizottság javaslatára nyilvánította nemzeti gyásznappá a 491/2013. számú kormányrendelet november 4-ét is.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság, majd a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára további 6 alkalommal volt eddig nemzeti gyásznap Magyarországon: 2002. május 17-én a móri bankrablás áldozatainak emlékére, 2005. április 8-án, II. János Pál pápa temetésének napján, 2006. december 9-én, Puskás Ferenc temetésének napján, 2010. április 18-án a Lech Kaczynski lengyel államfő halálát is okozó szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak emlékére, 2015. november 15-én a november 13-ai párizsi terrortámadás áldozatainak emlékére és 2017. január 23-án a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére. 

A Budapesti Zsidó Hitközség kérelmére a Nemzeti Kegyeleti Bizottság a budapesti gettó területén a 1944–1945 folyamán elhunyt, majd a Salgótarjáni utcai izraelita temetőben méltatlan körülmények között eltemetett zsidó áldozatok emlékére kegyeleti emlékparkot létesített a Salgótarjáni utcai izraelita temetőben. Az emlékparkot 2002. július 11-én avatta fel Dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, az avatáson részt vett dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. 

2002-ben, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója kapcsán a bizottság Kossuth-emlékművet avatott a Veszprém megyei Mencshelyen, a település temetőjében a Kossuth Emlékbizottsággal, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a Mencshelyért Egyesülettel és a Mencshelyi Önkormányzattal együttműködve.

Ugyanebben az évben, 2002. november 28-án a kegyeleti kultúra társadalmi közgondolkodásban való elmélyítése, illetve az e területen tevékenykedő szervezetek és intézmények összefogására a Bizottság megrendezte a dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnökének a fővédnöksége alatt álló I. Országos Kegyeleti Konferenciát a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, amelyet ezután 11 éven keresztül rendeztek meg itt minden évben, 2014 és 2016 között a konferenciát a Magyarság Háza Corvin termében, majd 2016-tól 2019-ig az Országgyűlés Felsőházi Termében tartották.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületével és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal együttműködésben a Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2003 júniusában a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán avatta fel nagybaczoni Nagy Vilmos nyugállományú vezérezredes, volt honvédelmi miniszter emléktábláját. 

A következő évben a bizottság a Magyar Írószövetség támogatásával új, fekete gránit síremléket emeltetett Herczeg Ferenc író sírja fölé a Farkasréti temetőben. 

2003 nemcsak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kezdetének 300. évfordulója, valamint Deák Ferenc születésének 200. évfordulója volt, hanem Zrínyi Ilona halálának 300. évfordulója is. A kihirdetett emlékévek alkalmából a Nemzeti Kegyeleti Bizottság februárban megemlékezést és koszorúzást szervezett a kassai Szent Erzsébet dómban, júniusban pedig II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál tartott központi megemlékezést, továbbá felújították Deák Ferenc mauzóleumát a Fiumei úti sírkertben. 

A Bizottság kezdeményezésére emellett még ez évben kertészetileg rendezték a Fiumei úti sírkert 17/1-es parcellájának környezetét.

A következő évben elhunyt Ladányi Jenő, kinek helyét Dr. Holló József Ferenc nyugállományú altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója foglalta el a Bizottságban, az új elnökhelyettes pedig Dr. Zlinszky János egykori alkotmánybíró lett.

2004. január 26-án, központi megemlékezés keretében adták át Deák Ferenc felújított mauzóleumát, amelyben a Nemzeti Kegyeleti Bizottság életrajzi, valamint a mauzóleumhoz kapcsolódó építéstörténeti adatokat tartalmazó emléktáblát helyezett el.

Születésének 450. évfordulója alkalmából 2004-ben Balassi Bálint Emlékévet hirdettek meg. Ennek kapcsán a Bizottság kezdeményezésére a költő esztergomi szobránál kegyeleti emlékparkot alakítottak ki. 

Ez év szeptemberében a Bizottság koordinációs közreműködésével avatták fel Kállay Béni politikus, diplomata síremlékét a berceli római katolikus temetőben.

2005 februárjában, Budapest ostroma befejeződésének 60. évfordulóján a Bizottság egy szintén fontos kezdeményezése valósult meg: első alkalommal szervezett a második világháború budapesti polgári áldozataira való megemlékezést a Farkasréti temető 19/1. parcellájában lévő civil áldozatok síremlékénél, ahol a Margit körút és a Keleti Károly utca sarkán álló Regent-házban, valamint a Vitéz utca és a Fő utca sarkán álló házakban elhunyt polgárok nyugszanak. A megemlékezés hagyománnyá nemesült, azóta is minden évben megtartják. 

2005. május 17-én tartották a Nemzeti Kegyeleti Bizottság első nyilvános ülését Kaposvárott, a Városháza dísztermében. Az ülés fő napirendi pontja a Somogy megyében nyugvó jeles személyek sírhelyének Nemzeti Sírkert részévé való nyilvánítása volt. 

Szeptember 13-án a Nemzeti Kegyeleti Bizottság a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint a Magyar Televízió Aranyfüst Szerkesztőségével együttműködve megemlékezést tartott Thököly Imre fejedelem halálának 300. évfordulóján a késmárki új evangélikus templomban. Az eseményen emlékbeszédet mondott Katona Tamás, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság tagja és Igor Sajtlava, Késmárk polgármestere. 

A 2005. év Bartók Béla halálának 60. évfordulója is volt. Ez alkalomból újíttatta fel a Bizottság a zeneszerző fekete gránit síremlékét. A Farkasréti temetőben található síremlék Borsos Miklós alkotása.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslatára az év elején, a József Attila-emlékév kapcsán ötletpályázatot írtak ki új síremlék felállítására. A Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászművészek által készített sírhelyet 2005 decemberében avatták fel a Fiumei úti sírkertben.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság megalakulása

2006-ban két jelentős változás is történt a Bizottság működésében: 

Jókai Anna lemondott az elnöki tisztségéről, egyúttal a bizottsági tagságáról és helyette dr. Boross Péter egykori miniszterelnök lett a Bizottság új elnöke, amelynek elnevezése ettől az évtől kezdve Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságra módosult. Hatáskörébe került ugyanis a nemzeti és a történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos javaslattétel, illetve döntéshozatal. Az új bizottsági tag 2007-től Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező lett. 

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) a Miniszterelnöki Hivatallal és a II. Világháború Befejezésének 60. Évfordulójával Kapcsolatos Megemlékezéseket Előkészítő Bizottsággal együttműködve impozáns, süllyedő piramist ábrázoló emlékművet létesített a második világháború összes magyar áldozatának emlékére a Fiumei úti sírkert 5-ös parcellájában. Az emlékművet 2006. szeptember 2-án adták át.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége kezdeményezésére, a Bizottság felügyelete mellett tizenhárom budapesti sírkertben állítottak emléktáblát a forradalom alatt a budapesti harcokban elesett hősök és ártatlan áldozatok emlékére. Az emléktáblák központi felavatását a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájában tartották 2006. november 4-én. 

Az NEKB gróf Batthyány Lajos születésének napján, 2007. február 10-én megemlékezést tartott a Batthyány-mauzóleumnál a Fiumei úti sírkertben. A miniszterelnök születésének 200. évfordulója alkalmából a Bizottság márciusi ülésén a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította a Belvárosi Ferences templom altemplomában található Batthyány-kriptát, a mártír miniszterelnök egykori nyughelyét. A kriptát az emlékévhez kapcsolódóan felújították.  

Boross Péter elnöksége

2007 több jeles személy évfordulója volt: májusban Dsida Jenő születésének centenáriuma alkalmából Szatmárnémetiben és Kolozsváron tartott megemlékezést a Bizottság. Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmából a Bizottság felújíttatta a zeneszerző sírhelyét a Farkasréti temetőben, ahol a zeneszerző özvegyének jelenlétében tartott megemlékezést.

A Bizottság tagjai 2007. szeptember 10-én avatták fel a Városmajor utca 64. szám alatt a Bíró Dániel Ortodox Zsidó Kórházban 1945-ben meggyilkolt személyek emlékére felállított emléktáblát, amely szintén az NEKB kezdeményezése nyomán valósult meg.

Születésének 140. évfordulója alkalmából a Bizottság új síremléket állíttatott Iványi Grünwald Béla festőművész számára.

A Zala György-emlékév első állomásaként, 2008. április 16-án avatta fel a Bizottság a Zala György Emlékbizottság szervezésében a szobrászművész felújított síremlékét a Fiumei úti sírkert 34-es parcellájában. 

2008. április 24-én a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületének falán a Bizottság a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében avatta fel az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélt Dr. Szilágyi József emléktábláját.

2008. október 21-én a Bizottság a pécsi püspöki palota dísztermében tartott kihelyezett ülést, amelyen a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították a pécsi Bazilika altemplomában nyugvó személyeket. Ezt követően tartották Janus Pannonius humanista költő és pécsi püspök újratemetését a bazilika altemplomában. 

Az új évtized fontos törvényi szabályozása közé tartozó 303/2011. számú kormányrendelet nyilvánított először történelmi emlékhellyé helyszíneket, és azóta is ez a rendelet kerül kibővítésre az új történelmi emlékhelyekkel. A nemzeti emlékhelyeket kezdetben a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény mellékletében, majd a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény mellékletében jelenítették meg. A nemzeti és történelmi emlékhelyeket a Zsigmond Attila formatervező művész által tervezett és Fáskerti István által kivitelezett sztélékkel jelölik meg. A sztélén magyar és angol nyelven egy rövid ismertető olvasható az adott emlékhelyről, emellett a nemzeti emlékhelyek esetében zászlótartó rúdon magyar nemzeti zászló is lobog a sztélék felett. A történelmi emlékhelyeket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet, a nemzeti emlékhelyeket pedig a bizottság javaslata alapján az Országgyűlés által hozott törvény ismeri el. Az emlékhelyek logója a szintén Zsigmond Attila formatervező művész által megalkotott kettős csomó.

2011-ben a Bizottság személyi összetételében jelentős változások történtek. Távozott Bende Csaba, Kósa Ferenc és Dr. Holló József, új tagként érkezett Dr. Fejérdy Tamás építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Dr. Töll László katonatiszt, hadtörténész és Zsigmond Attila okleveles formatervező művész. 

2012-től a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működési feltételeit a Miniszterelnökség biztosítja, felette a felügyeleti jogokat a miniszterelnök-helyettes gyakorolja. 

2013-ban Katona Tamás és Baloghné Dr. Ormos Ilona helyett Dr. Granasztói György történész professzor és Dr. Réthelyi Miklós orvos professzor, korábbi nemzeti erőforrás miniszter lettek a Bizottság tagjai.

A Nemzeti Örökség Intézete létrejötte

A 144/2013. számú kormányrendelet rendelkezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) létrehozásáról. A Bizottság titkárságából alakult szervezet látja el többek között a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésének operatív és adminisztratív feladatait, ernyőszervezetként összefogja a nemzeti és történelmi emlékhelyeket, valamint hozzá tartoznak a Nemzeti Sírkerttel kapcsolatos feladatok is. Az intézet elnöke 2013 és 2016 között, majd főigazgatója 2016 és 2021 között Radnainé dr. Fogarasi Katalin volt, 2021 óta pedig Móczár Gábor tölti be a tisztséget.

2014 óta a nemzeti emlékhelyeket érmesorozat is népszerűsíti. 2015 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank 2 millió darab olyan 50 forintos érmét hozott forgalomba, amelyen megtalálható az emlékhelyek logója, valamint a „nemzeti és történelmi emlékhelyek” felirat.

2015 folyamán az elhunyt Dr. Zlinszky János, helyét Dr. Kádár Béla közgazdász professzor vette át a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságban. 2016-ban Dr. Töll László és az elhunyt Dr. Granasztói György helyett Csallóközi Zoltán hittanár és Dr. Hermann Róbert történész professzor lettek a Bizottság tagjai.

A Nemzeti Örökség Intézete 2018-ban, az első világháború lezárásának centenáriumán emelt első világháborús hősi emlékművet a Fiumei úti sírkertben, melyet Zsigmond Attila bizottsági tag tervezett. 

2019-ben lett kinevezve újra bizottsági titkár Dr. Tóth Zsolt személyében.

2021-ben dr. Boross Péter, Regéczy-Nagy László és Dr. Kádár Béla helyét Harrach Péter országgyűlési képviselő, Dr. M. Kiss Sándor történész és Dr. Pandula Attila történész vették át a Bizottságban. A Bizottság elnökének Harrach Pétert választották meg a tagok. 

2021 óta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe tartozik a magyar emlékpontok meghatározása is. 2022 januárjában az első emlékponttá a budafoki Törley-mauzóleumot nyilvánították.

2022 júniusában Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke halálának 5. évfordulója alkalmából a Nemzeti Örökség Intézete emléktáblát avatott a Fiumei úti sírkert Főépületének homlokzatán, valamint az épület előtti tér felvette a jeles írónő nevét. Az avató ünnepségen beszédet mondott Dr. Szakály Sándor, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese is.

2022 óta Kósa-Grimm András Kristóf, a Nemzeti Örökség Intézete Nemzeti Emlékezet Osztályának vezetője tölti be a bizottsági titkári pozíciót.

2023 márciusában került először átadásra a Nemzeti Örökség Intézete által életre hívott Nemzeti Emlék-Őr díj a Parlamentben, melyet dr. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság korábbi elnöke kapott meg a nemzeti emlékezet ápolása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismerése gyanánt.

2023-ban a bizottsági tagságáról és elnökhelyettesi tisztéről lemondott Dr. Gedai István elnökhelyettes helyett Dr. Susa Éva igazságügyi antropológus lett a bizottság tagja. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettesei innentől kezdve Dr. Szakály Sándor és Zsigmond Attila.

2024. május 21-én a Nemzeti Örökség Intézete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából felavatta a Fiumei úti sírkert új emlékművét, amely a szabadságharcban elhunyt mintegy húszezer honvédnak állít méltó emléket. Az ünnepi átadón beszédet mondott Dr. Hermann Róbert hadtörténész, a Bizottság tagja is.

2024. szeptember 18-án a Nemzeti Örökség Intézete a Szociális Testvérek Társaságával, a Kereszténydemokrata Néppárttal és a Barankovics István Alapítvánnyal közösen felavatta Slachta Margit Zsigmond Attila bizottsági tag által tervezett síremlékét a Fiumei úti sírkertben.

A Bizottság tagjai gyakran publikálnak a Nemzeti Örökség Intézete időszaki tematikus kiadványában, az Emlék-Őrben. A NÖRI által szervezett jeles személyek, események évfordulóihoz, sírfelújításokhoz vagy sztélé állításokhoz kapcsolódó megemlékezéseken, avatókon a Bizottság mindig képviselteti magát. A NÖRI által kidolgozott éves sírfelújítási tervet a Bizottság hagyja jóvá. A Bizottság részt vesz az Év Emlékhelye díj zsűrijében, valamint az éves, NÖRI által szervezett emlékhelyek szakmai konferenciáján.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság, majd a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság székhelye kezdetben rövid ideig a Fiumei úti sírkertben, majd a budai váron belül a Karakas pasa tornyában, 2007-től a Színház utca 5-7. szám alatti Karmelita kolostorban, 2011-től az V. kerületi Nagysándor József utcában, majd a Markó utcában volt. 2012-től ismét a budai vár Karmelita kolostorában, majd a Szentháromság tér 6. alatt volt a székhelyük. 2016-tól újra a Fiumei úti sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézete székhelyén ülésezik a Bizottság.